Webergonómia

A webergonómia hallatán nem sokban kell másra gondolnunk, mint az ergonómia szó esetében. Lényeges különbség azonban van a kettő között, hiszen ahogyan azt a neve is jelzi, az első az online tér ergonomikus voltával foglalkozik. Így a weblapok használhatóságával, a felhasználók szokásainak vizsgálatával többek között. Olyan részleteket is beleértve, mint a menük elnevezése, elrendezése, az oldal navigációjának kidolgozása, a színek és felületek vizsgálata, hiszen a felhasználó komfortérzetét javítja, ha a keresett információt gyorsan és egyszerűen megtalálhatja.

„Azt értjük egy weboldal használhatósága alatt, hogy használható-e bárki, átlagos (vagy akár átlag alatti) képességekkel és tapasztalatokkal rendelkező számára rendeltetésszerűen. Egy weboldal használhatósága annál jobb, minél kevesebb erőfeszítést kell tennie a felhasználónak a kezelése során.” – olvashatjuk Steve Krug meghatározásában.

Jakob Nielsen megfogalmazása szerint, aki a világ elsőszámú szakértője a webes honlapok használhatóságának világában: „A web a figyelem iparága, ahol a fő fizetőeszköz a felhasználó ideje. Mit néz meg, hajlandó-e elidőzni, és hova fog később visszatérni?”

Ez is jól mutatja azt, hogy miért olyan lényeges kérdés, hogyan alakítják ki az egyes intézmények virtuális arculatukat, melynek része a honlapjuk, a különböző közösségi oldalakon való profiljuk és minden netes megjelenésük.

Ahogyan oly sok területen, a közoktatásnak ebben is óriási lemaradása van a versenyszférában jelenlévő vezető cégekkel szemben, akik már felismerték ennek fontosságát az ügyfelek megnyerésében. Az oktatási intézményeknek is fel kell azonban vennie a versenyt ezen a téren, hiszen egyre inkább előtérbe került az elmúlt években az iskolák szolgáltató funkciója, amelynek ez is részét képezi. Hogyan is adhatná el magát a XXI. században egy olyan intézmény, amelynek elavult információkkal, elavult dizájnnal és elavult szerkesztéssel létrehozott a honlapja? Pedig ha egy weblap tervezői és kivitelezői könnyen kezelhetővé és egyértelművé tesznek egy weboldalt, akkor az bizalmat ébreszt használóiban a weboldallal és magával a céggel vagy intézménnyel szemben is, amelyet a weboldal képvisel.

Jakob Nielsen könyvében leírja, hogy szerinte milyen az ideális és felhasználóbarát honlap, amely a webergonómia szabályai szerint lett megalkotva.   

A MESEJOO honlapok tulajdonságai:

M – minőségi tartalom

E – elég gyakori frissítés

S – sebesség

E – egyszerű használhatóság

J – jól megfelel a felhasználóknak

O – on-line média előnyeit kihasználja

O – on-line vállalati kultúra

Ezen elveket betartva 2008-ban 83%-os hatékonyságnövekedés volt elérhető a honlapokon, holott ez a szám már jelentős visszaesés után alakult ki. Kezdetben akár 135%-os eredménynövekedést lehetett projektenként átlagosan elérni. A visszaesés utal arra a felismerésre, hogy valóban jelentősége van a holnapok ergonomikus megtervezésének, amelyre az USA-ban kezdtek először ráeszmélni. Sajnos 2013-ra vonatkozó adatokat nem találtam, pedig érdekes lenne összevetni az öt évvel ezelőtti adatokkal. Vajon hány százalékkal esett tovább a hatékonyságnövekedés, ha visszaesett egyáltalán.

Jakob Nielsen vizsgálatai ébresztették rá a weblapfejlesztőket arra, hogy a felhasználók a weben nem olvasnak, hanem „scannelnek”, azaz csak végigpásztázzák az oldalt kulcsszavakat és fontos információkat keresve. Vagyis semmi mást csak a lényeget akarják kiszűrni. Azokat az információkat, melyek számukra jelentéssel, értékkel bírnak. A weblapok designja ugyan fontos részét képezi a megjelenésnek, de a felhasználók koncentrációja a tartalomra fókuszált. A főcímek, szövegek kapják az elsődleges figyelmet egy honlap megtekintésekor, ezt pásztázzák át a felhasználók az első másodpercekben. Jelentősen növelheti az oldal pozitív megítélését, ha összefoglalással indul, és tömör megfogalmazással írt tartalmak jelennek meg rajta. Anélkül, hogy mindez könnyen áttekinthető lenne, nem sikerülhet az oldalra látogató megnyerése, hiszen senki sem szeret percekig vesződni az információk megtalálásával. További hatékonyságnövelő recept a bekezdésenként egy gondolat irányelve és nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy azokat a tartalmakat olvassák a legtöbbet, amelyek gördítés nélkül elérhetőek, vagyis a honlap felső részében találhatóak.

Hazánkban Rung András vezette az első ilyen témájú kutatást a Budapesti Műszaki Egyetemen és adta ki az egyetlen ilyen témájú magyar könyvet Kiss Orhideával (most már az ELTE PPK oktatójával) a Gondolat Kiadónál Felhasználóbarát honlapok címmel. Rung azóta is blogot vezet a témában, mely rengeteg írást tartalmaz tőle, és ahol a nemzetközi irodalmakat is rendszeresen feldolgozza. Blogját olvasva találtam rá Kurg tényezőire, melyekben a hatékonyságot látja biztosíthatónak:

·         Megtanulhatóság: Amikor a felhasználó először találkozik a felülettel, mennyire egyszerű számára az alapvető feladatok elvégzése?

·         Hatékonyság: Ha a felhasználó már megismerkedett a felülettel, akkor milyen gyorsan tud különböző feladatokat megoldani?

·         Megjegyezhetőség: Amennyiben a felhasználó egy ideig nem használta a felületet, a korábban megszerzett tudását mennyire gyorsan tudja újra felidézni?

·         Hibák: Hány hibát ejt a felhasználó, milyen mértékűek ezek, és mennyire tudják a hibáikat könnyen javítani?

·         Elégedettség: Mennyire megfelelő, kényelmes a felület használata a felhasználó számára?

A fentiekből is jól látszik relevanciája a témának, melyre sajnos hazánkban még csekély figyelmet fordítanak. Azonban ha az oktatási intézmények elkezdik felismerni a tudatos webergonómiai tervezés jelentőségét, versenytársaikkal szemben nagy előnyre tehetnek szert.

Felhasznált irodalmak, blogok, írások:

http://ergomania.blog.hu/

http://en.wikipedia.org/wiki/Jakob_Nielsen_(usability_consultant)

https://docs.google.com/leaf?id=0B6pjSHtJsrRYNDZkMmU0ODctYzJiYy00MjRlLWFlYzQtZmFlZDE2NzJiZDU4&hl=en_US

Jakob Nielsen (2008): Usability ROI Declining, But Still Strong, URL:http://www.nngroup.com/articles/usability-roi-declining-but-still-strong/