Tananyagfejlesztés, web2

A videoban bemutatásra kerülnek az oktatástechnikai eszközök generációi. Ezután meghatározásra kerül az iskola új funkciója a web2 világban. A video célja figyelemfelhívás az iskola új funkcióival kapcsolatban, és gondolatébresztés az iskola új tevékenységeinek átgondolására az új funkcióknak való megfelelés érdekében.

Pedagógus motiváció

Pedagógus 2.0

Motivációs, információs slide pedagógusok számára arról, hogyan tudják fejleszteni pedagógiai identitásukat web2-es alkalmazásokkal. Miért fontos ez? Az információs társadalomban a régi pedagógus szerepe bizonytalanná vált. A régen hatékonynak bizonyuló eszközök, módszerek már nem hatékonyak, eredménytelenek. Szükséges tehát tanári kompetenciánk, módszereink fejlesztése, hogy hatékony módszerekkel, az információs társadalom eszközeivel ismét közel kerüljünk diákjainkhoz.

Az e-book

http://www.slideshare.net/melindaboke/az-e-book


A folyamatosan meg-megújuló technikának köszönhetően egyre több és több elektronikus eszközt kaphatunk kézhez. Íme egy a jelenlegi "technikarengetegből": az e-book, más néven e-könyv. Hogy miért jó, melyek a mellette és ellene szóló egyszerű érvek, hogy mik a tulajdonságai, s miben különbözik más technikai eszköztől... az előadásomból kiderül!
Kellemes olvasást és hallgatást kívánok!

Bőke Melinda

Ebook
"Adj esélyt a fáknak, olvass villanyon!"

http://www.slideshare.net/rebekadorottyamozessy/ebook-34754903

Osztálytermi dilemmák, digitális megoldások?

Osztálytermi dilemmák, digitális megoldások?

http://www.slideshare.net/rebekadorottyamozessy/mozessy-eszkozok-pedagogusoknak

Prezentációm gyakorló pedagógusoknak szól. Olyanoknak, akik azt érzik, hogy a diákoknak már "többre" van szükségük. Akik "ki szeretnék nyitni" az osztálytermet, mert azt érzik, hogy a diákoknak több ingerre lenne szüksége, mint amit ők meg tudnak adni nekik.
A felmerülő igényekre, problémákra gyakran vannak már megoldási alternatívák a technika világában. Ezeket igyekeztem csokorba gyűjteni.

A „Kifordított tanterem”

Az iskolák világát az elmúlt évszázadokban, évezredekben három fő paradigma uralta: az ismeretátadás, a szemléltetés, és a cselekvés pedagógiája. Mindháromhoz társul egy jellegzetes módszertan. Könnyen beazonosíthatjuk, hogy például a frontális oktatás, a kivetítőn való bemutatás, vagy a természetismeret órán való kertészkedés melyek sajátja. A konstruktivizmus, vagy a konstruktivista pedagógia nem módszertanában, hanem szemléletében tér el a korábbi paradigmáktól, melyek mindegyike arra épít, hogy a tanár a tudás birtokosa, amelyet átad a diákoknak, akik azt elsajátítják. A konstruktivizmus ezzel szemben arra hívja fel a figyelmet, hogy a diákok nem átveszik a tudást, hanem létrehozzák, konstruálják azt. (Nahalka, 2006) Képi nyelven szólva ezt úgy tudnám megfogalmazni, hogy a pedagógus mutassa meg az építőkövek lelőhelyét, segítsen belőle darabokat letörni, a tömböket faragni, adjon habarcs-alapanyagot – de ne ő végezze az építőmunkát, és a megépült konstruktum ne a saját építményének pontos mása legyen. Ehhez pedig használja nyugodtan az eddigi oktatási módszereket (akár beértve a frontális magyarázatot is), válassza azt, ami a legjobban segíti a tanulókat ahhoz, hogy végbemehessen bennük a valódi, értő és elemző tanulás.

E négy paradigma nyomán érdemes gondolkozni az új eszközökről és módszerekről - amelyek az elmúlt száz évben egyre nagyobb számban jelennek meg. Melyik mennyire hatékony a fenti paradigmák tükrében? Vajon én melyik paradigma szerint választok eszközöket és módszereket?

A „blended learning” a modern technikai eszközöket használja fel a tanulást legjobban segítő oktatásmódszertannal kiegészítve. A „kevert oktatás” lényege, hogy osztálytermi, hagyományos oktatási módszereket és eszközöket, valamint elearninget egyaránt alkalmaz. Hiszen az Internetet a tanulók szívesen használják információgyűjtésre, a multimédiás oktatóanyagok sokkal színesebbek, érdekesebbek, látványosabbak és kifejezőbbek lehetnek, mint amire egy pedagógus a tábla előtt, krétával a kezében képes lehet. Ugyanakkor nem szakít a hagyományos oktatási keretekkel, sőt. Fontosnak tartja a személyes kapcsolatokat, a tanár-diák viszonyt, és a diákok nem csak virtuális együttműködésének lehetőségeit. Az elearning bevezetésével éppen az osztálytermi folyamatokat támogatja, hiszen így marad elegendő idő arra, amire az igazán jó: a személyességre, a közös gyakorlásra, a fennmaradó kérdések megbeszélésre, a kompetenciafejlesztésre. Így az „azért tartok inkább frontális órát, mert túl sok az anyag”- probléma feloldásra kerülhet. A „kifordított tanterem” kifejezés gyakran kapcsolódik a „blended learning”-hez a cikkekben. E kifejezés arra utal, hogy „kifordítsa a tantermet”, azaz a megszokott, „az iskolában elsajátítod az anyagot, otthon begyakorlod” modell helyett a tanulás terepét kiterjeszti az osztálytermen kívülre, akár a tudásátadás történhet otthon is, miközben az így felszabaduló időben az iskola a tananyag elmélyítésének, begyakorlásának lehet a terepe.

A „blended learningnek”, és a „kifordított” tanteremnek („flipping classroom) fő szószólója Salman Khan, a Khan Academy alapítója, aki 2011 márciusában a TED-en tartott előadásában felvázolta vízióját. Ha a tanulók házi feladatként néznék meg a részletes, prezentációval és előadással kísért tanári magyarázatokat, az osztályteremben a kérdésekre és a gyakorlásra sokkal több idő jutna. Így az egyes anyagrészeket a tanulók egyénre szabottan sajátíthatnák el. A módszer hatékonyságát Los Altosban, a matematikaoktatásban, 5. és 7. osztályosokon ki is próbálták (Khan, 2011)

Fontos azonban végiggondolni, amikor „kifordított osztályterem” eszköztárával szeretnénk tanítani, hogy az adott témakörhöz milyen sorrend a leghatásosabb, nem túl nehéz, vagy más jellegű-e a tananyag ahhoz, hogy a diákok azt otthon sajátítsák el. Erre hívja fel a figyelmet a „visszafordított osztályterem” c. cikk.

Az oktatásban tehát felhasználhatunk már meglévő, más pedagógusok által feltöltött tananyagokat. Érdemes körülnézni, hogy a következő anyagrészhez nincs-e már fent az interneten valami kész segédanyag, mivel a „blended learning”, vagy „kifordított iskola” koncepciója igen népszerű mostanában. A keresőprogramokkal témára keresve, vagy a videó- és prezentációmegosztókon is találhatunk anyagokat. Érdemes lehet megnézni pl. a Sulinetet is, ha nem is komplett oktatóanyagokat, de tananyagokat találhatunk rajta.

Érdemes megnézni jó gyakorlatként egy gyömrői informatikatanár, Tusorné Fekete Éva prezentációját, melyben beszámol arról, hogy iskolájában miként vezette be az új tanulási modellt, és készített egy kutatást a hagyományos és „blended learning”-gel tanított diákjai között egy kutatást, melyből természetesen a „blended learning” kerül ki győztesként.

Kicsit bővebben azonban egy nagyon értékes kezdeményezést szeretnék bemutatni.

Az OTP Fáy András Alapítvány támogatásával most tavasszal másodszor jöhetett létre egy tudományvizualizációs vetélkedő középiskolás diákok számára, melyen tudományos témájú, max. 5 perces mozgóképes anyagokkal nevezhettek három fős diákcsapatok pedagógus közreműködésével. A feltöltött videók „like”-ok alapján kerültek a döntőbe. A kezdeményezés címe Tudásfeltöltés, melyet itt lehet megtekinteni: http://www.tudasfeltoltes.hu/

A nyertes csapatok értékes nyereményekhez juthattak (technikai eszközök, képzések a diákok számára, kutatódiák tábor, stb.), de az igazi értéke, hogy rengeteg videó került az oldalra. A létrehozásuk is egy nagyon értékes, pedagógiai, szaktárgyi folyamat volt, nem is beszélve a technikai eszközök használatáról, valamint arról, hogy ezáltal hozzájárultak egy közös tudásmező gyarapításához, értéket teremtettek, amelyet bárki megtekinthet az oldalon.

Az így felkerült anyagokat a pedagógusok felhasználhatják, így a diákok a „egymástól” tanulhatnak. A felvételekben szereplő diákok azt hiszem, mind a négy paradigmának legjavát használhatták fel – tudást sajátítottak el és konstruáltak, mások számára szemléltették, cselekedve tanultak, de mivel minden kísérlet megismételhető, bárki utánuk csinálhatja.

A technikai eszközökben nagy az erő – különösen, ha az kortárshatással társul, ami a középiskolások számára kiemelt jelentőségű, és a vetélkedő inspirációul szolgálhat az iskoláknak. És ki tudja, lehet, hogy lesz folytatása a kezdeményezésnek. 

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Nahalka István (2006): A tanulás pedagógiai értelmezése. In: Uő. (szerk.): Hatékony tanulás, ELTE PPK, URL: http://mek.niif.hu/05400/05446/05446.pdf (Utolsó letöltési dátum: 2014. 05.15.)

Salman Khan (2011): Let’s use video to reinvent education, http://blog.ted.com/2011/03/09/lets-use-video-to-reinvent-education-salman-khan-on-ted-com/ (Utolsó letöltési dátum: 2014. 05. 15.)

Nádori Gergely (2013): A visszafordított osztályterem, URL: http://tanarblog.hu/vezercikk/3656-a-visszaforditott-osztalyterem, Tanárblog (Utolsó letöltési dátum: 2014. május 15.)

Tusorné Fekte Éva (2013): Blended learning és a kifordított osztályterem, URL: http://www.slideshare.net/sulinetingrid/tusorne (Utolsó letöltési dátum: 2014. május 15.)

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu

ONLINE FOGALOMTÉRKÉP

http://www.slideshare.net/melindaboke/online-fogalomtrkp-by-melinda-bke


Az alábbi prezentációmat az online fogalomtérképről készítettem. Célom az volt, hogy megmutassam, mit is takar a fogalomtérkép neve, megosztom benne mind a magyar, mind az angol definíciót. Részletezem a fogalomtérkép típusait, ábrákkal tarkítottam a prezentációt, hogy szemléletesebbé és értelmezhetőbbé válhasson mindenki számára.
Fontosnak tartottam, hogy a manapság felmerülő "térkép" típusokat rendszerezzem, így gyors összehasonlítást is olvashatunk benne: a fogalomtérkép definíciója és magyarázata mellé helyezem a gondolattérképet, valamint az elmetérképet.
Végül kitérek arra, miért fontos és érdemes használni ezt a digitális eszközt, miben segíti az oktatásunkat, hogyan facilitálja a tanulók tanulását. Bízom benne, hogy sikerül meggyőznöm a hallgatóságot/az olvasókat arról, hogy ez az új technológiai eszköz mennyire hatékony segítség lehet oktatásunk mindennapjaiban!