E-learning
az oktatásban és tanulásban
Bevezetés
A
blogbejegyzésem témájául az E-learning rendszert választottam. Korábbi
tapasztalataim alapján és különböző ismerőseim beszámolói és tapasztalatai
alapján írom le meglátásaimat.
Azt
gondolom, hogy a témaválasztás kifejezetten időszerű és aktuális, hiszen a
felsőoktatásban is egyre inkább teret nyert a távoktatás és azon belül is
nagyban támaszkodnak az internet biztosította lehetőségekre.
A
bejegyzés célja egy általános tájékoztatás arról, hogy mit is lehet tudni az
e-learningről. Mi is az az e-learning, kialakulása, előnyök, hátrányok és
felsőoktatási-felnőttoktatási aspektusai.
Az
E-learning mint kifejezés is a manapság oly divatos E betűs - internettel
kapcsolatba hozható - szavak csoportjába sorolható (pl. E-bolt).
Ha meg
akarom fogalmazni, hogy mit is jelent a fenti szó, akkor egy egységben kell
gondolkodnom, ami a számítógépes tudás és az emberi tudás egyfajta együttesét
alkotja.
Az
információs társadalom fejlődésével a élet szinte minden területén igény
mutatkozik a fejlesztésre.
Az
oktatás területén is rengeteg új lehetőséget nyújt a számítógép elterjedése így
kézenfekvő megoldás az oktatás és számítástechnika ötvözése.
Sokféle
megfogalmazás létezik, de nekem legjobban a következő megfogalmazás tetszett:
"Olyan
oktatási forma ami elektronikus úton valósul meg."
Az
e-learning 3 összetevője: Computer Based Learning, Web Based Learning, Distance
Learning.
Nagy
előnye, hogy költséghatékony és sok ember számára elérhető ráadásul rugalmas
tanulást tesz lehetővé.
Az
e-learning rövid története
Attól
függően, hogy milyen formában változott az emberek életkörülménye,
tulajdonképpen életre hívta az e-learninget, jóllehet, ez egy hosszú folyamat
eredménye volt. Alapjául azt lehet tekinteni, hogy milyen eszközökkel
helyettesítették a tömegkommunikációt. Ha ebből indulunk ki, akkor három
fejlődési szakasza van az e-learningnek.
Az első
szakasz az 1840-es évekre tehető, ekkor terjedt el a bélyegek használata is és
ezáltal a levelező oktatás. A
Nagy-Britanniában élő Isaac Pitman neve merül fel a korszakról szót ejtvén. Ő
volt, aki a gyorsírást oktatta.
1917-ig más országokban is megjelent a levelező oktatás:
Németországban
1856; Franciaországban 1877; Svédországban 1898, Amerikában 1891, illetve Ausztráliában 1914.
A második
szakaszban a tananyagot rádión
keresztül
juttatták el a diákokhoz. Ez a kísérlet is Nagy-Britanniából indult ki, de
korántsem
akkora
sikerrel, mint a levelező oktatás. Sokkal inkább a hagyományos képzési
módszerekkel
párhuzamosan,
azok kiegészítésére használták. 1927-ben volt az első kísérlet, a BBC
iskolarádiós
műsorok sugárzását tűzte műsorára. Természetesen ezt a módszert is átvették más
országok:
Franciaország 1937; Amerikai Egyesült Államok 1939; Ausztrália 1942;
Szovjetunió
1920-as évek, egyéb volt szocialista országok 1950-es évek, de sehol sem tett
szert
vezető szerepre az alternatív oktatási módszerek között.
A
harmadik szakasz az 1980-as évekre tehető, amikor a fejlett országokban
megjelenik a számítógéppel támogatott
oktatás (Magyarországon a 1990-es években). Ez a fajta oktatási mód új
lehetőségeket
nyit meg az oktatás, képzés területén, azáltal, hogy lehetővé teszi az eddig
csak
elszigetelten
alkalmazható eljárások immár együttesen történő felhasználását. A levelező
oktatás
csupán vizuális úton juttatta el a diákokhoz a tananyagot. A rádió útján
történő képzés
ezzel
szemben éppen, hogy vizuális élményt nem nyújtott, csak a hallásunkra
„összpontosított”.
A számítógép alkalmazásával lehetővé vált a többi érzékszervre történő
együttes
hatásgyakorlás anélkül, hogy ehhez különböző eszközöket kelljen felhasználnunk.
A
számítógép
ugyanis lehetővé teszi az audiovizuális eszközök egyszerre történő
alkalmazását.
Az
e-learning előnyei
Mivel
elektronikus úton történik a tananyag terjesztése, ezért rendkívüli módon
költséghatékony
Szabad
időbeosztás, hiszen a tanulás otthon történik, így akár munka mellett is
végezhető
Egyszerű
tárolás, hiszen a tananyagokat sokáig lehet megőrizni, azokat bárhogy rendezni,
variálni
Objektív
értékelés, hiszen mindenki ugyanazt tanulja, mindenkinek ugyanakkora
időkorlátja van az adott feladat elvégzésére és az emberi tényezőt ki lehet
zárni az értékelésből
Internet
hozzáféréssel tehát minden gépről elérhető ez az oktatási forma
országhatároktól függetlenül. Egyszerűbb a tanár számára az értékelés és nem
kell külön fogadóórákat tartani. Előny lehet a diákok számára, hogy nem kell
nagy plénum előtt megjelenniük ezért nem lesznek frusztráltak, megilletődöttek.
Az
e-learning hátrányai
Nincs
csoportos motiváció. Bizonyos tananyagokat könnyebb csoportban végezni és plusz
motivációt is jelent. Illetve szerintem általánosan igaz, hogy mindenkiben van
egy kis versenyszellem, ami a tanulás esetében is hasznosnak bizonyulhat.
Gyakorlat
hiánya. Ez természetesen tananyagfüggő, de vannak bizonyos ismeretek, amiket
csak vizuális és demonstrációs módszerrel lehet elsajátítani.
Személytelenség.
Ahogy fentebb írtam, valakinél előny az, ha nem kell személyesen konzultálnia
senkivel, de valakinél meg pontosan az ellenkezője igaz, hogy szüksége van a
személyes visszajelzésre.
Az
e-learning és az ELTE
Az
e-learning keretrendszer az ELTE PPK-ról indult ki. Több mint 1500 online
kurzust lehetett felvenni (Ollé, 2010) az ELTE-n. Ez kb. minden 10-11. kurzushoz
létrehozott online felületet jelent. Naponta 1000-2000 ember használja függően
a szorgalmi vagy vizsgaidőszaktól.
A
rendszer alapját a kari ügyfélszolgálatok képezik (IKT tanácsadás). A leendő
fejlesztések között szerepel a nagyszámú könyvtáradatbázis digitalizálása és a
videóanyagok feltöltése is.
A
felnőttoktatással összehasonlítva elmondható, hogy a felsőoktatásban jóval
elterjedtebb az e-learning használata. Itt általában az infrastrukturális
háttér is kivétel nélkül rendelkezésre áll. A felnőttképzés célja az LLL (Life
Long Learning) biztosítása bármelyik életszakaszban. Egyre több felnőttképző
intézmény nyílik, ám sokban még nem adottak az IKT eszközök illetve a tanulók
sincsenek birtokában megfelelő eszközöknek.
Összefoglalás
Az
látszik, hogy az elektronikus tanulás kifizetődő hiszen költséghatékony és nagy
célközönséget ér el. Befolyásolják az e-learning elterjedését a régiós
különbségek. Egyértelműen egy fiatal oktatási rendszerről beszélünk, ami
Magyarország vonatkozásában még fiatalabb. Idő kérdése minden. Mégis azt lehet
mondani, hogy egy fontos folyamat kezdődött meg és már ez is több évet ölel át.
Felhasznált
Irodalom
Lengyel
Zsuzsanna Mária (2007): E-learning: tanulás a világhálón keresztül,
Debrecen
Utolsó
letöltés: 2013.12.09.
Orbán
Brigitta (2003): Az e-Learning nemzetközi és magyarországi tendenciái, Budapest
Utolsó
letöltés: 2013.12.09.
Dr. Ollé
János (2010): Az e-learning intézményi bevezetésének tapasztalatai, eLearning Road Show rendezvénysorozat, Szeged
Dr. Ollé
János (2010): Az Eötvös Loránd Tudományegyetem eLearning rendszere és IKT
fejlesztései,
II.
Oktatás - Informatikai Konferencia
Utolsó
letöltés: 2013.12.09.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése