2013. október 16., szerda

Interaktív - aktív - digitális tábla



kép forrása
Nem véletlenül használtam a tábla szó előtt ezt a három jelzőt. A táblák elnevezésében van csak különbség, funkcióját tekintve egyáltalán nem, a tábla egy és ugyanaz. Amiben különbséget találhatunk még, hogy a táblát mire és hogyan használjuk.
Leggyakrabban az interaktív tábla kifejezést használjuk, így én is ezt fogom tenni. Vajon mi is az interaktív tábla? Mire jó? Mi a haszna? Miért van az, hogy az elnevezés nem egységes? Valóban ez a 21. század legkorszerűbb oktatástechnológiai eszköze? Az utóbbi kérdésre semmiképpen nem tudnék és nem is szeretnék válaszolni, hiszen lehet, mire a következő szót legépelem, kitalálnak egy sokkal korszerűbb eszközt az oktatás világában. Viszont az előbbi kérdésekre mind megpróbálom a választ megadni.
Foglalkozzunk elsőként azzal a három kifejezéssel, mint interaktív, aktív és digitális. Az interaktív tábla egyik kulcsfogalma nem más, mint az interaktivitás. Még pontosabban az interaktivitás felerősítése (Bedő - Schlotter, 2008). A szakemberek kifejezetten nem kedvelik, ha az interaktív tábla elnevezés helyett az aktív táblát használjuk, mivel ezt az eszköz lefokozásaként lehetne értelmezni. Az aktív tábla azt jelentené, hogy vagy a tábla az aktív főszereplő, vagy az az egy személy, például a tanár vagy egy diák, aki éppen használja. A digitális tábla, pedig nem másra szolgálna, mint egy hatalmas monitor, melyet kivetítőként használunk. Valljuk be ennél sokkal több mindenre képes az interaktív tábla, s ha nem használjuk ki minden funkcióját, akkor elveszíti legfőbb értékét. Az interaktivitás az aktivitás kiterjesztése valakik közötti aktivitássá. „A tanórán ezek a ’valakik’ a következők lehetnek: tanár-diák, diák-diák, illetve tanulócsoport-tanár, tanulócsoport-diák, tanulócsoport-tanulócsoport közötti interakciók.” (Bedő – Schlotter, 2008) Fontos tehát, hogy a főszerep nem a tábláé. A tábla egy segédeszköz, mely a pedagógus eszköztárát tudja kiegészíteni úgy, hogy az előre elkészített anyagokkal a tanár hatékonyabban tudja az órát szervezni. Ne feledkezzünk meg arról, sem, hogy a diák a tanórán az eddigieknél fontosabbnak érzi magát, hiszen ő is aktív részese a tanulásnak. (Bedő - Schlotter, 2008)
Mi az interaktív tábla?
kép forrása
Bedő Andrea és Schlotter Judit szerint az interaktív tábla nemcsak egy eszköz, hanem több részből áll: tábla, projektor, számítógép, a kapcsolatukhoz szükséges vezetékek, illetve az energiaellátásukat biztosító tápegységek, valamint driverek és szoftverek. Ha mindez rendelkezésünkre áll, akkor nemcsak egy új eszköz, hanem egy több eszközt is kiváltó rendszert tudhatunk magunkénak. A táblaforgalmazók kiegészítőket is kínálnak, melyek jól felhasználó eszközök. Ezek lehetnek: tollak, tanulói tábla, tanári tábla, szavazóegység, varázspálca.

„Az interaktív tábla olyan gyűjtőfogalom, amelyen egy interaktív táblát, egy számítógépet és egy megjelenítendő eszközt, vagyis projektort értünk. Az eszközök a szoftverek segítségével együttműködnek egymással, így a tábla felülete egy hatalmas beviteli perifériává válik.” (Bedő – Schlotter, 2008. 28.)

A BBC Active honlapján (bit.ly/1bAPR5j) a következő választ kaphatjuk arra, hogy mi is az interaktív tábla: egy oktatási eszköz, mely lehetővé teszi a számítógép képeinek megjelenítését egy projektor segítségével. Az oktató kezelni tudja az elemeket a táblán az ujja segítségével közvetlenül a képernyőn. Az elemeket lehet húzni, odailleszteni, másolni, illetve a tanár képes kézzel írott jegyzet alkotására, amelyeket szöveggé alakíthat és menthet. Ez egy hatékony eszköz a tanteremben, mely interaktivitást, együttműködést hoz magával, lehetővé teszi a média tartalom integrálását az előadásban és támogatja a kollaboratív tanulást. Innovatívan használt, hiszen széles tanulási lehetőséget lehet vele létrehozni.
Mire jó? (Bedő-Schlotter, 2008)
-    Számos kiadó készített oktatószoftvereket, melyek rendelkezésünkre állnak, s így használni tudjuk azokat óráinkon.
-       Saját prezentációink bemutatására.
-       A tanulók prezentációinak bemutatására.
-       Saját, egyéb programokkal készített alkalmazások használatára.
-       A tanulók által készített egyéb alkalmazások felhasználására. 

Az interaktív táblák használatához önálló, digitális tartalomfejlesztéshez kapcsolódó akkreditált pedagógus továbbképzési programok indultak, amelyek az utóbbi években szintén elérhetőek. Az interaktív táblák használatát szorosan kiegészíti a tábla „lelkét” adó digitális tartalom, ami szinte minden témakörben elérhető online, például a Sulinet Digitális Tudásbázisban vagy – amit már említettem is – kiadók által elkészített oktatószoftverekben.

Az interaktív táblák használata a közoktatásban – felmérés (Tar, 2009)

Végül ismertetnék egy 2009-ben készült felmérést, amit interaktív táblákkal rendelkező iskolákban végeztek azzal a céllal, hogy egyfajta visszajelzést adjon arról, hogy az interaktív táblákat az iskolák miként építették be a már meglévő tanmenetbe. A válaszadó iskolák összesen 84-en voltak, s ezek között minden iskolatípust megtalálhatunk, így általános iskolát, szakközépiskolát, gimnáziumot, 12 évfolyamos iskolát, stb. A 84 iskola összesen 331 interaktív táblával rendelkezik, ami átlagosan 4 táblát jelent iskolánként. Az interaktív tábla hasznosságáról való visszajelzés a következőképp alakult: a válaszadók 70%-a szerint nagyon hasznos az eszköz és szeretnék azokat minél több tanteremben felszerelni, 7%-uk örül az eszköznek, de hasznosabbnak tartana inkább több notebook-ot, s mindössze három intézmény jelezte, hogy nem látják a termék gyakorlati hasznát. A táblák tanórai használatát tekintve egyértelműen a számítástechnikai óra vezet, de gyakran használják matematika, földrajz órákon is az eszközt.
Az biztosan látszik, hogy a pedagógusoknál elindult egy tanulási folyamat, és szinte minden területen elkezdték alkalmazni a táblákat, csak nem egyforma gyakorisággal. Egyes iskolák élenjáróak, és a legtöbb tantárgytípusban napi szinten használják az interaktív táblát, míg az iskolák nagy hányada csak próbálkozik a bevezetéssel, de természetesen ez minden újdonság bevezetésénél hasonló adatokat mutat.

A 2009-es adatok óta az elmúlt években egyre több interaktív táblával szerelték fel az iskolákat, rengeteg pedagógus végzett el továbbképzéseket, hogy az eszköz adta lehetőségeket beépítsék a mindennapi pedagógiai munkájukba. Azoknak a pedagógusoknak, akiknek van lehetőségük eszköztárukat gazdagítani az interaktív tábla nyújtotta programokkal, úgy gondolom mindenképp érdemes és hasznos ezt az előnyt kihasználnia.

Szakirodalom:

  • Bedő Andrea – Schlotter Judit (2008): Az interaktív tábla. Műszaki Kiadó, Budapest.
  • Tar Zsuzsa (2009): Interaktív tábla esettanulmány. Oktatási Hivatal, Budapest. URL: http://www.iot.hu/eBooks/IWB%20Esettanulmany_1.pdf Utolsó letöltés: 2013. október 06.
  • What is an Interactive Whiteboard? - BBC Active bit.ly/1bAPR5j Utolsó letöltés: 2013. október 06.

4 megjegyzés:


  1. Bővíteném még az interaktív tábla használatának funkcionális lehetőségeit, amit pedagógus társaim is hasznosnak találhatnak a mai integráció, jobb esetbe inklúzió felé haladó oktatás világában.
    Lehetőségem volt egy éven át használni matematikatanításhoz, illetve művészeti tantárgy tanításához az interaktív táblát központi idegrendszer sérült gyermekeknél.
    Miért is fontos kiemelnem azt, hogy központi idegrendszer sérült (később CP), azaz mozgásukban akadályozott gyerekekről van szó? Remélem nem gond, ha idézek, egy már korábban megírt cikkemből, melynek pontosan az volt a célja, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy a CP-s gyermekeknek mennyire fontos lenne, hogy megfelelő képet kapjanak a világról, és ne egy rossz minőségű tankönyvből, amelyben nem igazi fotók, hanem rajzok vannak az oldalain, egy illusztráló tollából az ő szemével. Egy intézetben hogyan tudjuk így visszaadni számukra a valóságot?
    „A központiidegrendszer-sérült gyermekek már a korai időszakban mutathatnak eltérést a normál fejlődéshez képest. Nem gurulnak, nem kúsznak, nem tapogatnak, korlátozottan érzékelnek, és ezáltal nem tapasztalnak ugyanannyit, mint nem sérült kortársaik.
    Még kisgyermekkorban is babakocsiból tapasztalják az erdőt, az utakat, a telet és a nyarat. Nem guggolnak le egy kavicsért a Duna-parton, nem látnak csigát a kőre rátapadva és nem szednek virágot anyának a réten. Nem másznak fára, nem látnak hernyót, nem szednek le cseresznyét, hogy érzékeljék a formát, még játék közben sem. A sérült gyermekek képzelete nem szárnyal szabadon, hanem kötött. Szükségük van segítségre, hogy képesek legyenek a könyvben látottakat összekötni a valóssal, az igazival, hogy aztán elképzelhessék azt. Milyen társtünetek jellemzik a központiidegrendszer-sérülteket. Kognitív defektusok, memóriazavar, emocionális és magatartási zavarok, általános figyelmi és speciális tanulási képtelenség, látásgyengeség, érzékszervi zavarok, percepciózavarok, mozgásszegénység. Továbbá lateralitási (a térbeli elrendezéssel kapcsolatos) zavar…Ne hagyjuk figyelmen kívül a karok, illetve kézfej deformitásának problémáját sem, diagnózistól függően kézfej szupinációja, pronációja (fel-, lefordítása), wernicke-mann (a kar hajlított, illetve a kézfej befele fordított) tartása. (Jáki Borbála „,…és különben is nehéz fogni azt a ceruzát, Budapest, Könyv és Nevelés XIII. évfolyam, 2011/1-es szám)
    Ha ezeket a tüneteket sorra vesszük, akár összeállhat a kép, hogy mozgássérült gyermekeknél milyen fontos és hasznos lehet az interaktív tábla!
    Egy éves alkalmazása során azt tapasztaltam, hogy kinyitotta a világot a gyerekek számára. Valóban úgy érezték, mind a matematika órán, mind a művészeti tanórán, hogy a helyzethez képest, eléjük került egy új világ. Behoztam például a boltokat, amiben korábban soha nem jártak, előkészítettük, hogy hogyan tudnak bevásárolni. Továbbá festményeket, híres épületeket ismerhettek meg, amit lehet, hogy egy tankönyv kicsi fotójáról, (ha egyáltalán van) nem biztos, hogy tudtak volna. Ráadásul a figyelemzavar problémájára az interaktív tábla egy kifejezetten motiváló, figyelmet fent tartó eszköz. Élvezték a kifejezetten súlyos feszes izomtónusú gyermekek, hogy ők is képesek nyomot hagyni a vetítőfelületen az interaktív toll segítségével, munkájukat kinyomtattuk, megőriztük szüleik, és a jövő számára. Matematika órán a súlyos percepció és figyelemzavaros gyermek élvezte, hogy a vízre a 3 kacsa mellé úgy lehet még kettőt adni, hogy öt legyen, hogy azt ő maga rajzolja oda nagyban, vagy éppen kilyukasztotta a lufikat a kivonás során, amik még nagyot is pukkantak hozzá. Sorolhatnám még ezer és ezer példán keresztül, hogy milyen hasznos is lehet egy interaktív tábla a tanórán, és ez csak az általános iskola rövid bemutatása volt, még fokozni lehetne felsőben, gimnáziumban is előnyeit. Jó volna, és remélem hamarosan egyre több intézménybe is bekerül az interaktív tábla az oktatásba.

    VálaszTörlés
  2. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Egyetértek azzal, hogy a tanulás-tanítás hatékonyabbá és változatosabbá tételének egyik forradalmian új eszköze az interaktív tábla, mely a hagyományos módszerektől eltérően új, izgalmas környezetet biztosít az osztálytermekben a tanulók és pedagógusok számára egyaránt. Én is úgy gondolom, hogy mivel felhasználása széleskörű és minden kompetenciaterület fejlesztésére széles felhasználható, a pedagógusoknak ki kell aknázni ezt a rendkívül hasznos eszközt a mindennapi oktatómunkában. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy azokban az iskolákban, ahol már rendelkeznek interaktív táblával, a pedagógusok folyamatosan és tudatosan képezzék magukat, hogy a 2009-es interaktív tábla használatának előnyeit feltérképező felmérés a következő években messze túlszárnyalja a 70%-os határt. Fontos, hogy a tanárok és tanítók is megtapasztalják a tábla előnyeit, különben nem fogják alkalmazni a jól összeállított szoftvercsomagokat. Nem elég beszerezni, használatára is meg kell tanítani a pedagógusokat! Az utóbbi években nagyon sok jó oktatószoftver jelent meg a piacon. Ahhoz, hogy hatékonyan tudják munkájuk során alkalmazni a számukra legmegfelelőbbet, el kell tudniuk igazodni a kínálat sűrűjében. Jó segítséget nyújtanak ehhez a különböző továbbképzések, internetes oldalak, digitális kiadványok, melyek révén bele lehet kóstolni egy –egy oktató szoftverbe, hiszen rendelkezésre állnak a próbaverziók. Véleményem szerint is a digitális tartalmak jó megválasztása az alapja annak, hogy a lehető leghatékonyabban tudják alkalmazni az interaktív táblát a pedagógusok. Minek a drága, modern eszköz, ha nem használja senki?
      Óvodapedagógusként úgy vélem, hogy az interaktív tábla jól használható lenne az óvodákban is, de jelenleg ez még csak kevés intézményben áll rendelkezésre, pedig a forgalmazó cégek szakemberei már az iskolás korosztályon kívül a kisebbekre is gondoltak. Elérhető már pl. az ActívTable, mely úgy néz ki, mint egy kis asztalka, melyen egyszerre több gyermek is dolgozhat csoportban. Méreteiből adódóan könnyen mobilizálható, egyszerűen köré szervezhető egy 4 vagy akár 6 fős csoport, akik egyszerre és nem csak egymás után végezhetik a különböző feladatokat. Nagyon jól lehet alkalmazni, hiszen a kisgyermek alapvetően kíváncsi, nyitott mindenre, s ezt a kíváncsiságot ki kell használni. A legtöbb családban már van otthon számítógép, laptop, mobiltelefon, tehát a mai kisgyermekeknek nem okoz gondot ezek használata, könnyedén megtanulják az interaktív tábla használatát is. A szoftvercsomagok és a magunk által készített egyszerű programokkal játékosan fejleszthető a gyermekek egész személyisége. Felnőtt irányítása mellett társas kapcsolatai, digitális kompetenciái, szókincse, szem-kéz koordinációja, figyelme, kitartása, kreativitása, stb. jól fejleszthető. Az alkotás öröme minden kisgyermekben ott él, ezért nagy élvezettel használják az interaktív táblát.
      Jó lenne, ha az iskolák mellett egyre több óvodában is használhatnák ezt az eszközt az óvodapedagógusok, de sajnos a pályázati lehetőségek korlátozottak, az informatikai normatíva pedig már nem áll rendelkezésre, ezért nehéz anyagi forrást biztosítani rá. Bízom benne, hogy a jövőben ez pozitívan fog változni, s a kisgyermekeket egyre több óvodában lehet majd játékosan és interaktívan a digitális írástudás világába vezetni.
      Addig is én is azt ajánlom minden pedagógusnak, hogy ismerkedjen ezzel a hasznos eszközzel, hátha előbb vagy utóbb lehetősége nyílik a használatára.


      Törlés
  3. 2004-ben Brunszvik Terézről elnevezett program keretében az országban 300 db úgynevezett kakaó biztos számítógépeket helyeztek el.

    A program egyik fő célja az volt, hogy az ország társadalmi és gazdasági szempontból fejletlenebb régióiban működő óvodák is hozzájuthassanak korszerű számítástechnikai eszközökhöz. A program keretében az akkori minisztérium szakértői, magyar pszichológusok és számítógépes grafikai tervezők bevonásával létrehoztak egy teljes egészében magyar fejlesztésű szoftvert is, amit valamennyi pályázatban nyertes óvoda számára akkor hozzáférhetővé tettek.
    Az elképzelés ami a programot indította egybevágott azokkal a törekvésekkel, melyek azt erősítették, hogy a világgal való megismerkedés a kisgyermekkorban kezdődik, és csonka az a nevelés, amely nem vesz tudomást a világ változásairól. Azokról a változásokról, melyek időnként viharos sebességgel húznak el mellettünk és már csak arra van időnk, hogy konstatáljuk: „…erről is lemaradtunk…”.
    Merthogy lemaradtunk annak idején a kakaó biztos számítógépekről, a kistelepülések önkormányzatainak pedig elég volt az elmúlt években (is) a fejüket a víz fölött tartani, nem is mertünk saját erőből ilyen fejlesztésekre gondolni.
    Nincs ez másképpen az interaktív táblával sem. A közoktatásban tömeges elterjedésről beszélhetünk, és az alkalmazás is jó úton halad. Óvodai alkalmazása még a számítógéptől is hasznosabb lenne, az interaktív táblára vetített kreatív játékok, mesék, logikai játékok azonban más kategóriát képviselnek, és a foglalkozásokon – okos megfontolással, - gyakrabban alkalmazhatók, mint a számítógép
    Talán már kiderült az eddigiekből, hogy én bizony híve vagyok az információs társadalom „befogadásának” az óvoda falai közé. Annál is inkább, mert úgyis „bejön”- behozza otthonról a gyerek – csak legfeljebb nem akarjuk tudomásul venni. Mindenféle nevelési teóriákkal megspékelt rémhíreket terjesztünk inkább, minthogy szembenéznénk azzal a ténnyel, lemaradtunk a gyerekeink mellett. A digitális bennszülöttek leköröztek bennünket.

    A megszokás azonban továbbra is csak konzerválja a fennálló állapotot, fontos annak felismerése, hogy a pedagógusoknak törekedni szükséges hiányos ismereteit megszerezni, megújítani.
    Néhány érv a számítógép és egyéb informatikai eszközök használata mellett a 3- 6 éves korú gyermeknél:
     CSUPÁN egy játékeszköz!Nem más játék helyettesítője!
     Új lehetőség a tapasztalatszerzésre!
     Segítő mechanizmus a játékos tanulási folyamatban!
     Értelmi képességek és kreativitás fejlesztésére irányuló kiegészítő konstrukció!
     Megalapozza az iskolai tanulási kedvet

    Bármilyen informatikai eszközt is alkalmazunk, a következőket figyelembe kell venni:
     Mértékkel és felelősséggel
     A digitális modulok alkalmazása kortól és képességtől függő használata
     Mit? Mikor? Mennyi ideig? – határozza meg a gyermek egyéni képessége és személyisége!
     Játékosság elsődlegessége, a gyermeki kíváncsiságra építve

    Nem hunyhatunk tehát szemet az informatika jelenléte előtt, nem ijedhetünk meg eszközeitől, hanem inkább törekednünk kell azok megismerésére és fejlesztő alkalmazására. Az óvodák feladata éppen az, hogy az információs és kommunikációs kultúra befogadásában, megalapozásában segítsék a gyermekeket.
    Felhasznált irodalom:
    file:///C:/Users/Felhaszn%C3%A1l%C3%B3/Desktop/Oktat%C3%A1skutat%C3%B3%20%C3%A9s%20Fejleszt%C5%91%20Int%C3%A9zet%20%20%20Milyen%20legyen%20egy%20Internet-pedag%C3%B3gus%20.htm
    http://blog.ollejanos.hu/2010/06/10/interaktiv-tabla-es-szamitogep-az-ovodaban/
    http://www.ofi.hu/tudastar/gyermekinformatika/gyermekinformatika-090617-5 http://www.slideshare.net/digipedkonf/nagy-ildik-jtkos-tevkenysgek-interaktv-tbln-az-vodban

    VálaszTörlés