Közösségi portálok

Meghatározásuk és funkciók

Az internet anonimitásával szemben kialakultak az olyan közösségi portálok, ahol elsősorban nem érdeklődés, hanem az offline életben való ismeretség alapján szerveződtek (pl. Magyarországon a iwiw volt az első). Az online közösségi portálokon az emberek többségében valódi nevükön szerepelnek, hogy ismerőseik megtalálhassák őket. Lehetőség van profil kialakítására, fénykép feltöltésére és sok-sok személyes és kevésbé személyes információ megadására (érdeklődési kör, tanulmányok, lakóhely, hobby stb.). Az ismerősök között belső üzenetküldési lehetőség, chat és a személyes hírfolyam biztosítja a kommunikációt. Létre lehet hozni és csatlakozni is lehet csoportokhoz, valamilyen közös érdeklődésnek vagy végrehajtandó feladatnak megfelelően. A közösségi portálok népszerűségét mutatja az is, hogy egy kiemelkedő közösségi oldal, a Facebook manapság a harmadik legnagyobb ország lenne, ha ország volna, pedig csak 2004-ben alapították. A közösségi portálhoz nem magáncélú számos tevékenység is kapcsolódik: pl. marketingtevékenység, jótékonysági akciók stb.

Másrészről a fiatalok fontos szocializációs színtere, amiért fontos ismerni, és akár tanárként is bekapcsolódni, hogy hiteles online személyiségként a nevelés és az oktatás helyszínét az iskolán kívülre is kiterjesszük, megszólítva a fiatalokat a számukra második valóságként értelmezett közösségi oldalakon.

Példák és milyen szerepet játszik az egyén életében

A legnépszerűbb közösségi portálok a https://www.facebook.com , http://iwiw.hu , http://myvip.com/ , https://twitter.com , https://myspace.com , https://plus.google.com , ahol összegyűjtheted ismerőseidet és kapcsolatot tarthatsz velük. Megoszthatod kedvenc oldalaidat, gondolataidat, eseményeket, fotókat stb. Vallási közösségek (zsidó, katolikus, református…), külföldön élő magyarok közössége, volt vagy jelenlegi osztálytársak, munkatársak keresése, találkozók szervezése, blog, fórum, üzenőfal, hangos és videochat segít a kapcsolattartásban az ismerőseiddel a közösségeken belül.

Pozitívumok

Fantasztikus dolog, hogy az oldalak alkalmasak a kapcsolattartásra, régi vagy elfeledett ismerősök megtalálására, új ismertségek szerzésére. A különféle csoporttagságoknak hála, egyfajta virtuális közösség jön létre, sőt a félénkebb embereket is nyitásra ösztönzi az, hogy nem szemtől szemben kommunikálnak embertársaikkal. Unaloműzésre is kiválóan alkalmasak a közösségi portálok, hiszen játékok, tesztek százait próbálhatjuk ki, adott esetben pedig üzenet, chat vagy az üzenőfal segítségével kapcsolatba léphetünk szintén online lévő társainkkal.

Milyen szerepet játszik a társadalom életében

Véleményem szerint már nem csak a hétköznapi egyének életére hat ki pozitívan vagy negatívan. Például a minap török tájékoztatási miniszter bírálta pénteken az internetes közösségi oldalakat az utóbbi hetek kormányellenes megmozdulásaiban való részvételük miatt, és fenyegetőzve együttműködésre kötelezte üzemeltetőiket.

Alapvetően az előbb felsorolt tulajdonságok a pozitív sajátosságai közé tartozik, de természetesen nem mindenki arra használja, amire „kellene”.

Negatívumok

Veszélyes is lehet, hiszen ha nem vagyunk elég óvatosak, visszaélhetnek személyiségünkkel, adatainkkal, fényképeinkkel, s igen súlyos károk is érhetnek. Nap, mint nap hallhatunk különféle a Facebokkal vagy más hasonló oldallal kapcsolatban elhangzó botrányokat. A visszaélések mellett a zaklatások, a kínos dolgok napvilágra kerülése, melyek azután hihetetlenül gyorsan terjednek szét a világhálón, szintén okozhatnak kellemetlenséget.

A neten is viselkedj jól, mert utánad néznek!

Ma már egy állásinterjút szinte kötelezően kiegészíti a jelentkező profiljának, valamint üzenőfalának ellenőrzése. Bosszantó lehet a TMI, angol nevén Too Much Information, azaz a túl sok információ.

A nyelv rombolása

A Facebook jelenleg 170 országban 37 különböző nyelven érhető el, s mindenhol meghonosodtak a rendszer által megkövetelt szavak, fogalmak és kifejezések. Az angol like igéből kialakult például a magyar „lájkolni” szavunk, mely rövid időn belül biztosan nyelvünk szerves részét képezi majd. Gyakorlatilag a közösségi oldalak saját szókészlettel rendelkeznek, s a Facebook etiketten kívül már szinte szótárakról is beszélhetünk.

Függőség

 Egyesek ugyanis határozottan a rendszer függőjévé válhatnak, mely több dologban is megmutatkozhat. Néhányan a mindennapi tevékenységeiket facebookozási szokásaikhoz igazítják, s ingerültek lesznek, ha adott esetben valamiért nem tudják megetetni a kutyájukat, amit az egyik alkalmazás keretében „nevelgetnek”. A súlyos függők esetében a rendszer megszüntetheti az egyének valós kapcsolatát a külvilággal.

Viszont, aki nincs fent valamelyik közösségi oldalon, az tulajdonképpen nem is létezik – fogalmazta meg frappánsan egy kamasz.  És valóban érezhetjük úgy, hogy tényleg lemarad, aki kimarad.

Személyes tapasztalataim is ezt mutatják, hiszen én állítottam, hogy nem regisztrálok facebookra, nincs rá szükségem. Egészen addig, mígnem lemaradtam a BA diplomámhoz szükséges regisztrációs lap kitöltésének határidejéről, amit mindenki facebookról tudott meg egymástól. Ekkor döntöttem el, hogy egyrészt írok egy pótlási kérvényt, hogy később is leadhassam a regisztrációmat az államvizsgára, másrészt pedig regisztrálok facebookra. Továbbá az is tény, hogy az egyik ismerősöm, több tárgyat teljesített úgy, hogy a munkája miatt nem tudott bejárni a hétköznap délelőtti szabadon választható tárgyakra, ezért megnézte neptunban a legkülönlegesebb nevű (csak, hogy biztosan ő legyen az) csoporttársának a nevét facebookon és udvariasan megkérte üzenetben, hogy küldje el a tárgyhoz tartozó jegyzeteket, amelyekből le tud majd vizsgázni, természetesen sikerült is.

Akár negatív, akár pozitív de mindenkinek van véleménye a közösségi oldalakról, és mindenki életére hatással vannak valamilyen szinten.

Lásd hír: Áldását adta hétfőn (jan. 24.) a közösségi oldalakra XVI. Benedek pápa, méltatta azok lehetőségeit, de arra figyelmeztetett, hogy az online barátságok nem helyettesítik a valódi emberi kapcsolatokat.

Érdekes tények, hírek a közösségi oldalakról:

Az Európai Bizottság megbízásából készült felmérésben kiderült, hogy az európai unióban élő 13–16 éves fiatalok 77%-a, míg a 9–12 éves gyerekek 38%-a regisztrált már valamelyik közösségi oldalon, egynegyedüknek pedig nyilvános a profilja.

Amiket a közösségi oldalak örökre megváltoztattak:
Évi 14 milliárd fontos kárt okoz, hogy munkaidőben használjuk a közösségi oldalakat. Perekhez vezethet, ha azért nem kerül sor állásinterjúra, mert a Facebook-profil nem tetszik a hr-esnek.
Befogadókból, passzív fogyasztókból a hírek és a kultúra aktív alakítói lettek a közösségi oldalak használói.
Az életünk egyre nagyobb szeletét változtatják meg a közösségi oldalak.

 Felhasznált irodalmak:

http://www.mediakapu.hu/cikk/show/id/217ű

http://hvg.hu/divat_design/20130630_Facebook_mint_valook

http://www.viruskommando.hu/blog/tag/oldalak/

http://www.kamaszpanasz.hu/hirek/lelek/5441/kozossegi_oldalak

http://hvg.hu/cimke/k%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9gi%2Boldalak

http://www.quickstudio.hu/kozossegi-oldal-share

http://www.hungarocenter.com/internet/kozossegioldalak/

http://hvg.hu/tudomany/20110911_kozossegi_oldalak

Információs társadalom és az iskola

Konnektivizmus tanuláselmélete

                                                                                        Írta: Jáki Borbála                               

Konnektivizmus tanuláselmélete

Azzal kezdeném, hogy mennyire új fogalomról is van szó, a konnektivizmus kifejezést az 1996-os Pedagógiai Lexikon nem ismeri, és a’97-e wordom, aláhúzza, mint hibásan leírt szó, de javítási lehetőséget nem is nyújt hozzá, ez az jelenti, hogy nem ismeri még a kifejezést.

Azért ezt témát választottam, mert erről még korábban egyáltalán nem hallottam, így gondoltam, milyen jó lenne egy új tanuláselmélethez közelebb kerülni.

Megismerkedésem útját, egy kerekasztal beszélgetéssel kezdem, amit az interneten néztem meg. Résztvevői olyan számomra is ismert szakemberek voltak, akik közül néhányuk már tanított is, vagy fog még. A beszélgetést Kulcsár Zsolt Zsolt (Integral Vision Kft.), Nahalka István (Nahalka és Tsa. Bt.), Bernáth László (Eötvös Loránd Tudományegyetem PPK), Tóth Péter folytatták. Azért volt az élmény számomra lenyűgöző, mert az orrunk előtt vezettek le egy olyan vitát, aminek segítségével, számunkra is nyilvánvalóvá vált, hogy egy új paradigma körülbelül hogyan is tör be a köztudatba, de még inkább azt, hogyan zajlik le annak a folyamata, hogy egy elindított törekvés, egy új tudományterület végül új paradigmává válik. Miközben hallgattam a szakembereket, végre értelmet nyert számomra az egyébként többször is emlegetett Thomas Kuhn könyv, „A tudományos forradalmak szerkezete”. Többször említést tesznek rá, hiszen ő könyvében éppen a paradigma létjogosultságáról ír. Úgy fogalmazott Nahalka László, (és most nem szó szerint idézem), hogy a konnektivizmusnak, adjuk meg a tiszteletet az új paradigma felé, hogy újként kezeljünk, addig, amíg ki nem derül róla, hogy nem az. Ez a gondolat, elindította bennem az ártatlanság vélelme gondolatát, miszerint, senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. Ez azért érdekes, mert amíg kialakul, hogy egy új tudomány terület, paradigmává lesz, addig igen rögös úton kell végigmennie a kutatóknak, tudósoknak. Lesznek, akik foggal, körömmel, küzdenek megjelenése ellene, de olyanok is, akik védik, hisznek létjogosultságában. A törvény, amit korábban említettem, azt is alátámasztja, hogy igen fontos kérdésről van szó, hiszen, jelen esetben egy új tanuláselméletről, amelynek igen nagy hatása lehet a társadalomra, az oktatási rendszerekre. Thomas Kuhn könyvét korábban már olvastam, és a száraz elmélet nem igazán került hozzám közel, viszont ahogy hallgattam a beszélgetést, megértettem miről is van szó, így nem csak egy új tanuláselmélet kialakulásáról hallgattam előadást, hanem megértettem a nehézségeket egy új paradigma kialakulása körül. Jegyzeteimben a következőt találtam az írótól: az új paradigma, a tudományterület új és szigorúbb meghatározásával jár. Akik nem hajlandók vagy nem képesek munkájukat új meghatározáshoz igazítani, kénytelen-kelletlen elszigetelődnek, vagy más csoportokhoz kell csatlakozniuk. (Thomas Kuhn,2000)

Miért is vezettem be a konnektivizmust ilyen hosszasan, és tértem ki az új paradigma kialakulásának problematikájára? 

A konnektivista tanuláselmélet annyira új keletű, és annyira új cipőben jár, hogy igazából vita folyik róla, hogy egyáltalán tekinthető-e új paradigmának, vagy csak egy új tanulási módszerről lenne szó, vagy a konstruktivista tanuláselméletnek a leszármazottjáról?   

Nahalka István arról a problematikáról beszél, hogy nagyon közel áll a konstruktivista tanuláselmélethez. Azt mondja, nem riválisok, mert szerinte, sokan így kezelik. Mindkettőnél a tanulásról van szó, de nem ugyan az a tárgya. Azt mondja fő különbségnek, hogy a konstruktivista tanuláselmélet az egyénre épül, az egyén tudásszervezésére, amit a szociális konstruktivizmus próbált meg tágítani a közösségi felé, de szerinte nem sok sikerrel. Ezzel szemben a konnektivizmus nem az egyénben zajló tanulási folyamatokról, hanem egy hálózati tanulásról, emberek közötti, hálózati tanulásáról szól. Egy olyan hálózati tudomány, amely a pedagógiában is alkalmazható. Kulcsár Zsolt így folytatja, „a tudás hálózatosan működik”(Kulcsár-kerekasztalbeszélgetés). Cikkében, amit olvashatunk, egyébként a konnektivizmust, hálózati tanulásnak aposztrofálja.

Eddig még számomra sem volt egyértelmű, hogy miről szól valójában ez az elmélet. Ekkor szólalt meg, magamban úgy nevezem, hogy a „nép hangja”, Bernáth László, aki közvetítette, a bennem is felmerülő kérdést. Ahogy egy konferenciának is megvannak az etikettjei, így gondolom a kerekasztal beszélgetéseknek is, megszólalt a kritikai oldal. Ő ugyanis azt mondta, hogy nincs meggyőződve arról, hogy ez egy új tanuláselmélet, hanem szerinte ez csak egy módszer. Egy oktatás- informatikai módszere. Ez nem elmélet, hanem eszköz. Multimédiafejlesztés, amely interneten alapul, egy olyan eszköz, ami támogatja a tanulást, de nem több. Úgy fogalmazott, hogy nem mond számára semmit arról, hogy miben nyújt a diákoknak mást a tanuláselsajátításról?

Kulcsár Zsolt erre úgy reagál, hogy a szociális konstruktivizmus, ott bukott el, hogy nem lehetett empirikus módon kutatni, viszont az internet miatt a konnektivizmust már lehet tanulmányozni. Továbbá azt mondta, hogy nem az eszközön van a hangsúly, hanem a szemléleten. Ez egy tanulóközösség, vagy hálózati konstruktum, aminek a médiuma az internet, amin keresztül meg tud nyilvánulni. A konnektivista pedagógiában a hálózat alapú tanulás egy új konstruktum, amivel meg tudunk magyarázni dolgokat.

Egy hozzászóló idézi Thomas Kuhnt, aki azt mondja, akkor történik paradigmaváltás, mikor egy korábbival nem tudjuk magyarázni az előző gyenge pontját, amit az újjal már igen. Úgy gondolom, hogy ez a problémakör egyelőre, az új paradigmának készülő tanuláselmélet, amely igazából még nem lépett ki egy régiből, de annál már valamivel több, abba már nem is illeszthető bele.

Ez a beszélgetés számomra azért volt izgalmas, mert nem tudtam meg mindent, ami még alapvetően a témához tartozott volna, viszont felkeltette az érdeklődésem, hogy többet megtudjak, részletesebben megismerjem a konnektivista tanuláselméletet.

Miről is szól valójában a konnektivizmus?

George Siemens, Stephen Downes nevéhez fűződik.

Ők indítottak 2008-ban a konnektivizmusról szóló képzést, melyet teljes mértékig a konnektivista pedagógia módszertannal valósítottak meg. Kulcsár Zsolt, akit már korábban is említettem, a kerekasztal beszélgetés egyik résztvevőjeként, személyesen is jelen volt ezen az a 12 kurzusból álló képzésen, és annak tapasztalatait írja le cikkében. Az ő segítségével kerülhetünk közelebb ennek a tanuláselméletnek a lélektanához. (Kulcsár,1.)

A konnektivizmust úgy emlegetik, mint a 4. nagy modern oktatásmódszertan. A másik három emellett a viselkedésközpontú más néven behaviorista, kognitívista modellalkotás, és a konstruktivizmus.

Azt írja Kulcsár Zsolt, hogy az utóbbi időben két fontos terület vált hangsúlyossá a természettudományok terén: a hálózat- és rendszerszemlélet, valamint a káoszelmélet. Kiléptünk a determinista, zárt világunkból, hogy teret adhassunk egy szövevényes, megismerhetetlen, kaotikusan szerveződő világképnek. Az ember számos hálózat metszéspontján helyezkedik el. A tanulás lényegében ezeknek a hálózatoknak az újjászervezését jelenti. Embertársainkkal közösségi hálókat formálunk, tudásunk a neuronjaink bonyolult hálózatában tárolódik. (Kulcsár,1.) Szerinte ez indíthatta el, hogy igény lett a mai világban erre a hálózatalapú tanulásszervezésre. Azt írja, hogy szükség van autonóm felfedező stratégiákra ahhoz, hogy asszociatív tanulásra legyünk képesek, tehát a már meglévőre építsünk újat, viszont, hogy ez hatékony lehessen, fontos, hogy a tudás, amire építünk, széles alapokon álljon, hogy az asszociációs rendszer még több ponthoz csatlakozhasson. „Az oktatás lényege éppen az érdeklődés felébresztése kell, hogy legyen, mert ennek hiányában az asszociatív tanulás nem valósulhat meg.” (Kulcsár,1.)   

A tudás alapú társadalom oktatási paradigmája a hálózatalapú tanulásra épül.

Hálózatba szervezett digitális eszközök sokaságát felhőként is szokták emlegetni (cloud). Hívjuk ezt a „szuperkompjútert” ennek megfelelően egyszerűen felhőnek. (Kulcsár,1.)

Kulcsár cikkében azt olvashatjuk erről a felhőről, hogy 2 féleképpen viszonyulhatunk hozzá. Állhatunk hozzá passzív módon, ami azt jelenti, hogy a felhőt, csak információ felkutatására használjuk, viszont nem járulunk hozzá a fejlődéséhez. Viszont a tanulás az egy konstruktív, alkotó tevékenység. A konnektivizmus úgy fogalmazható meg a cikk írója szerint, hogy minél aktívabban részt veszünk az információk létrejöttében, annál mélyebb struktúrákban építjük fel a tudáshálónkat, és annál nagyobb nyomot hagyunk a felhőben. „Ez lényegében annyit jelent, hogy a keresős-olvasós stratégiánál megvalósítható egy magasabb hatásfokú tanulási módszer, az egyéni nézőpont közösségi megosztása. A blogírás, fórumozás, közösségi

Link megosztás (social bookmarking), podcast, vlog (video blog), digitális történetmesélés (digital storytelling), képmegosztás, tartalomszervezés (RSS), kollaboratív tartalomírás (wiki), nyílt forráskódú projektekben való részvétel (open source), aktív televíziózás (stumble upon,blip.tv), közösségi rádiózás (blip.fm), mikroblogolás (twitter, laconica) csak néhány példa arra, hogy milyen eszközökkel tehetjük aktívvá a digitális tudásépítésünket.” (Kulcsár,3.)

Ezek megjelenésén túl Bessenyei István a következő indokokat sorolja, generátorként. Az átvitel és az elérés gyorsasága jelentősen megnőtt. A szélessávú internet-hozzáférés nagy tömegek számára vált elérhetővé. Az információk mindenütt jelen vannak, és helyhez nem kötött eszközökkel is elérhetőek. A nyílt forráskódú szoftverek elterjedésével rendkívül olcsóvá és egyszerűvé vált a tartalmak menedzselése. Lehetővé vált a személyre szabott tanulási e-portfóliók létrehozása. Megjelentek a szabadon felhasználható tartalmak (nyílt tartalom, open courseware, open content, CCL – Creative Commons Licence). (Bessenyei,7.)

Kulcsár azt írja, hogy a hálózat alapú tanulásnak a lényege a csomópontok közötti kapcsolatban rejlik. A kapcsolatoknak is vannak jellemzői: motiváció, érzelmek, mintázatok, logika, tapasztalat. A hálózat alapú tanulás a konnektivizmus paradigmájának részét képezi.

Nyolc jellemzővel írható le:

1. A tanulás és a tudás a vélemények különbözőségében rejlik.

2. A tanulás egy olyan folyamat, melynek során a specializált csomópontokat információforrásokhoz kapcsoljuk.

3. A tanulás nem csak emberekre jellemző.

4. A tudásgyarapításra való hangolódás lényegesebb, mint a meglévő tudásanyag.

5. A kapcsolatok ápolása és fenntartása révén tanulunk.

6. Korunk alapkészsége, hogy különböző területek, gondolatok, fogalmak között összefüggéseket vegyünk észre.

7. A naprakész tudás a célja minden konnektivista tanulásnak.

8. A döntéshozás önmagában is tanulás.

(George Siemens: Connectivism. Learning as Network-creation, 2005) (Kulcsár,7.)

Tanár szerepe a munka szervezésében

Kulcsár a kerekasztal beszélgetésben így fogalmaz. „Míg a konstruktivista tanuláselméletnél a tanár mentor, tutor szerepet tölt be, ahol jobban kézben tudja tartani a környeztet, amiben tanul a diák, addig a konnektivizmusnál pedig, inspirátor szerepet tölt be. Nincs hatalma, hogy ezt a mikroklímát befolyásolja, hanem arra van meg, hogy jó eszköztárat mutasson meg arra, hogy hogyan lehet viszonyulni ahhoz, amit ez a mikrovilág, az internet jelent.„(Kulcsár, kerekasztal beszélgetés)

Bessenyei ezt írja, az internettel kísért oktatás („blended learning”) intenzív kommunikációt feltételez tanár és diák között. Szerinte a hagyományos oktatás nem teszi lehetővé az interakciót, felülről lefelé irányul, a keretek nem adják meg a vita és kommunikáció lehetőségét. A már korábban már általam is felsorolt eszközök viszont teret adnak a határok kibontására. A tanár az elektronikus postával bárhol elérhető. A tanár anyagai, a diákok munkái, a világ bármely, internetes munkaállomásáról elérhető, mi több, ahogy én értelmeztem, a lényeg ebben rejlik, kommentálható. Viszont itt kap értelmet a hálózati kapcsolat. Bessenyei úgy fogalmaz, hogyha a hagyományos módot használjuk az információáramlásra, és minden diák kérdésével, vagy megtett lépéssel a tanárhoz fordul, akkor igen rövid úton, kezelhetetlen információs közlekedési dugóhoz vezet. Azt írja, hogy a megoldás, ha szakítunk az egyirányú lineáris tudásközlés sémáival, és hálózati kapcsolatokban gondolkodunk. Hálózati tanulás egyrészt azt jelenti, hogy megtanulnak a diákok az interneten felkínált forrásokból, dokumentumokból, feleleteikre választ kapni, dokumentálni, és rendszerezni. Másik kritériuma, hogy a diákok meg tanulják használni egymás forrását is, illetve egymáshoz fordulnak segítségért. Továbbá, beépítik a munkájukba, szakértők más csoportját az oktatási folyamatba. Ez a társegyetemek hálózatba szervezésnek szükségességét is jelenti, fejezi ki Besenyei. (Bessenyei,48.)   

Kulcsár Zsolt kiegészíti azzal, hogy a tanárnak kettős szerepe van: felvázolja a curriculumot a tanulók számára, és biztosítja azt a kreatív környezetet, melyben a résztvevők közösen bontják ki a számukra legizgalmasabb témákat, néhány lépéssel megelőzi a tanulói közösséget, és felvázolja a fő csapásirányokat, melyeken érdemes elindulni. Azt írja, hogy a hasonló érdeklődésű személyek egymásra találva ötletelnek, alkotnak, projektszerűen együttműködve tanulnak. A mentor másik lényeges feladata, hogy a tanulók által létrehozott tartalmakat összegezze, és a saját nézőpontjával gazdagítva visszaossza a közösséggel, szakmai kapcsolatot teremt a résztvevők között, és eszmecserére serkent. Nem nehéz belátni, hogy csak akkor működik jól ez a megközelítés, ha a résztvevők belülről motiváltan, kíváncsiságtól vezérelve vesznek részt a képzésen. (Kulcsár,9)

Összefoglalás előtt, akkor egy példa Kulcsár Zsolt szerint, hogyan is lehet megszervezni egy ilyen kurzust, és ennek segítségével talán értelmet is nyer ez a az új paradigma törekvés, mint tanulásszervezés, tanuláselmélet. 

„Kurzusszervezés lépései:

Curriculum / tematika. Célszerű mindenekelőtt ezt megírni. Már a kurzus elindítását megelőzően néhány héttel jó közzétenni, hogy minél többen megismerjék, és előre gondolkodhassanak a felvázolt tematikáról. A részletesebb kifejtést a kurzus elindítása után érdemes hétről hétre megírni. Ezáltal minden hét témájához kapcsolódó háttéranyag az újdonság erejével hat. Tartalom aggregációk. A tanár egyik fontos feladata, hogy figyelje a résztvevők

tevékenységét (blogokat, fórumokat, levelezőlistát, mikroblogot, stb.). Ehhez a legkülönfélébb tartalom aggregáló eszközöket veheti igénybe (pl. memetracker for

drupal, friendfeed, google alerts, yahoo pipes, stb.).

Napi e-mail archívum. Az aggregált tartalmak tömörített formában való közzététele.

Minden nap egy-két tucatnyi cikk kiküldésével a tanár megkönnyíti a tanuló dolgát a szakmai forrásanyag keresésében. A tanulók által létrehozott bogbejegyzésekből összeállított napi e-mail fontos szerepe, hogy felhívja a résztvevők figyelmét a jobban sikerült cikkekre.

Tanári reflexiók. A személyes vélemény megfogalmazása roppant fontos motivációs tényező. A lelkesedés közvetítésének egyik fontos eszköze a blog. A résztvevők a tanár reflexióit olvasva könnyebben ráéreznek a „téma ízére”.

Podcast, blog. A bogbejegyzések mellett célszerű rövid szösszenetek, interjúk formájában körüljárni egy-egy fontosnak tartott témát. Ez fontos kiegészítője lehet a bogbejegyzéseknek. A résztvevők egy-egy jól sikerült tematikus cikke jó apropó lehet arra, hogy online interjút készítsen a tanár vele (pl. skype, google talks, ustream); érdemes továbbá hazai és nemzetközi szakértőket megszólítani egy-egy téma kapcsán.

Prezentációk. A szakmai hitelesség egyik feltétele nyilvánvalóan az, hogy a tanár már évek óta ismert szaktekintélynek számít az adott területen. A jól felépített prezentációk, előadások közzététele, behivatkozása fontos támpont lehet a diákok számára. (pl. slideshare).

Mikroblog. A mikroblog ideális technika arra, hogy a résztvevők tájékozódjanak egy-egy éppen aktuális eseményről. Választhatunk akár publikus megoldást (pl. Twitter), vagy a kurzusra dedikált, regisztrációhoz kötött rendszert (pl. Laconica). A mikroblog roppant hasznos eszköze a gyors gondolatcsere támogatásának, a résztvevők közötti kommunikáció serkentésének. Sok esetben egy nagyságrenddel hasznosabb, mint a klasszikus csevegő szobák használata (chat).” (Kulcsár,10.)

Nagyon érdekes volt számomra, hogy megismerkedhettem egy kis részletével annak, hogy hogyan is születik egy új paradigma. Nagyon tetszett, hogy ezt a folyamatot pont egy kerekasztal beszélgetés során nézhettem, ami személyesebb, hiszen arca van a „vita feleknek”, és a témához való viszonyt is formálja az előadó személye, előadásmódja és a kérdéskörhöz való viszonyulása. A témát főként internetes anyagokból dolgoztam fel, de talán pont ez is a konnektivizmus egyik lényeges eleme? Kíváncsian várom, hogy mit hoz nekünk a jövő „hálózati pedagógiája”?  

Felhasznált irodalom:

Bessenyei István: Tanulás és tanítás az információs társadalomban, Budapest

http://www.ittk.hu/netis/doc/ISCB_hun/12_Bessenyei_eOktatas.pdf

Utolsó letöltés: 2013.május 26.

Bessenyei István: Napló a hálózati tanulásról, Budapest, http://www.infonia.hu/digitalis_folyoirat/2005_3/2005_3_bessenyei_istvan.pdf

Utolsó letöltés: 2013.május 26.

Kulcsár Kis Zsolt: Konnektivizmus, Budapest, URL:http://matchsz.inf.elte.hu/tt/docs/Kulcsar-Zsolt-Halozati-tanulas.pdf Utolsó letöltés: 2013.május 25.

Kulcsár Kis Zsolt, Nahalka István,Bernáth László, Tóth Péter

http://videotorium.hu/hu/recordings/details/3443,Konnektivista%20tanulaselmelet%20a%20negyedik%20okatatasi%20paradigma Utolsó letöltés: 2013. május 26.

Thomas S. Kuhn, 2000: A tudományos forradalmak szerkezete. Osiris kiadó, Budapest.

Pedagógusok szakmai támogatása az Utolsó Esély Tanodában

Az Utolsó Esély Tanodában történt fejlesztő napi, előkészítő prezentáció online változatát tudjátok itt megtekinteni.

A jelenkor pedagógusszerep értelmezései az ISTE tanári kompetenciák tükrében

Az oktatás területén megjelenő minőségbiztosítási szabvány törekvések közül a tanárok részére készült egyesült államokbeli multikulturális narratívát képviselő folyamatosan fejlődő „ISTE tanári kompetenciák” megjelenítik, összefoglalják mindazokat a szükséges kompetenciákat, melyek a tanárok részére a fogyasztói- és információs társadalom korában a digitális nemzedék neveléséhez, kibontakoztatásához, az innovatív és az adott kor társadalmi kontextusában, szellemében precedens értékű pedagógusszerep betöltésében szükséges. A közgazdaságtan világából jövő értelmezés, miszerint a pedagógusszerep egy szolgáltatás, melyet a gyermek a fejlődése érdekében igénybe vesz, megkívánja a tanárok kompetencia alapú fejlesztését, hogy az iskola belső és külső világának minden aktorával a kapcsolattartást, kommunikációt a leginkább fenntartható módon valósítsa meg.

ISTE 2000

Az ISTE 2000 minőségbiztosítási szabvány (ISTE, 2000) kiemeltnek gondolta a saját korában, hogy a gyermekekkel foglalkozó pedagógus tisztában legyen a saját kora technológiai színvonalával és képes legyen a globalizálódó világban a kulturális szinten megjelenő fogalmak használatára. A szabvány előírta, hogy a tanárnak képesnek kell lennie a tervezni és kivitelezni a tanulási környezetben folyó oktatási folyamatokat, mely a gyermekek részére az optimális fejlődési miliőt biztosítja.

Az ISTE 2000 a tanári kompetenciák kiemelt részeként sorolja fel továbbá az oktatás, a tanulás és a tantervkészítés képességét. Emellett kiemeltnek ítéli meg az értékelés kompetenciáját, amelynek segítségével megvalósulhat a gyermek fejlesztésének a nyomon követése. A tanári képességek módszertani tudásaként említi a szabvány a társadalom etikai, jogi és emberi kérdései terén való gyakorlati jártasságot is.

ISTE Standard 2008

Az ISTE 2000-hez képest az ISTE Standard 2008 (ISTE, 2008) a tanári kompetenciák között sorolja fel: annak elősegítését, hogy a gyermeket a tanulásban inspirálja és a kreativitásában kibontakoztassa. Az ISTE Standard 2008 szerint a tanárnak tudnia kell terveznie és fejlesztenie a digitális kor támasztotta kompetencia alapú tanulási környezet kialakítását a saját tapasztalatai és értékelési képessége segítségével. A 2008-as szabvány szerint a tanárnak ismernie kell a kor digitális modelljét a munka és tanulás kapcsolatáról. A tanárnak támogatnia szükséges a gyermekek nevelése tekintetében a digitális állampolgárság és felelősség vállalás eszményének megvalósulását. A tanár a szakmai fejlődése érdekében vegyen részt különböző tanfolyamokon, ahol a közösségi vezetés kompetenciáját megerősíti.

ISTE Alapvető Kondíciók 2009

A korábbi ISTE 2000-hez és az ISTE Standard 2008-hoz képest az ISTE Alapvető Kondíciók 2009 (ISTE, 2009) minőségbiztosítási szabvány a következő kulcskompetenciákat gyűjtötte össze: legyen a tanárnak víziója a gyermekről és legyen képes a gyermekközösség vezetésére. A tanár tudja menedzselni a változás tervezését és végrehajtását. Következetes magatartásával és a kiemelt finanszírozás megteremtésével biztosítsa a gyermekek részére a méltányos hozzáférés lehetőségét a szakmai ismeretek megszerzéséhez. Ehhez a pedagógus kollégákkal való folyamatos együttműködése keretében valósítsa meg a professzionális tanulás képességét. A gyermekeknek a szakmai ismeretek tanulása közben a curriculum-tanterv kijelöli a munka kereteit, ehhez a tanárnak szükséges a műszaki támogatása biztosítása.

Az ISTE Alapvető Kondíciók 2009 minőségbiztosítási törekvések szerint a tanárnak a tanuló-központú oktatás megszervezése, felmérése és értékelése a feladata. A nevelési cél, hogy a tanár a döntéshozói helyzetében, a külső környezet támogatásával, elkötelezett közösségeket hozzon létre a tanulási kompetenciák elsajátítására.

ISTE 2011

A korábbi szabványtörekvésekhez képest a frissített ISTE 2011 (Csuvár, 2012) szerint a tanárokkal szemben részben módosított, részben pedig új elvárásokat fogalmazott meg. Az új minőségbiztosítási szabvány szemlélete szerint a pedagógus feladata a tanulói kreativitás és a tanulók tanulásának inspirálása, facilitálása. A pedagógus technológiában bővelkedő tanulási környezetre és személyre szabott tanulási aktivitásra építve tervezze és értékelje a tanulók tanulását. A pedagógus modellezze, a digitális kor munkájára és tanulására mutasson jó példát saját tevékenységében. Támogassa és saját példán keresztül mutassa meg a digitális állampolgárság és felelősség fogalmát és gyakorlati megvalósulását. Az egész életen át tartó tanulást megjelenítve folyamatosan fejlessze saját szakmai gyakorlatát, támogassa és saját példáján keresztül mutassa meg a digitális eszközök hatékony használatát szűkebb és tágabb szakmai közösségeknek.

ISTE Összefoglalás

Az oktatás területe a XX. századi értelmezés szerint, a nemzetállamok korában egy kulturális örökség, melyet ápolni, gondozni, átörökíteni szükséges a következő nemzedékek számára. Ez a szemlélet a XXI. század elejére, az egységesülő, globalizálódó világban átalakuló félbe került, az oktatás mindinkább „közösségépítő, konstruktív szolgáltatásként” való értelmezésé vált.

A pedagógus a folyamatosan változó, multikulturális és heterogén gyermekközösség vezetésére felkért személy, aki a fogyasztói- és információs társadalom korában a digitális nemzedék nevelését vállalja magára.

A tanárok feladata az iskola belső és külső világában szerteágazó. Egyszerre szükséges a köznevelési intézmény minden aktorával az együttműködés megvalósítása, a gyermekek folyamatos, fenntartható fejlesztése érdekében. A pedagógus a szolgáltató szerepértelmezésben, a hátránnyal a köznevelés rendszerét igénybevevő gyermekek számára is a maximális pedagógia szakmai támogatását megadja a hátrányos gyermekek részére, hogy az egyenlő esélyű hozzáférés megvalósulhasson a kompetenciák megszerzéséhez.

A pedagógus szerep értelmezése a neveléstörténet idősíkján folyamatos változásban lévő meghatározás, mely az adott társadalmi korszak kontextusában nyer végső értelmezést. A tanár szerepe szükséges, hogy mindig megújuló és kreatív legyen, hogy a kompetenciák elsajátítására, átadására és használatára a gyermekben rejlő készségeket, képességeket és attitűdöket a leginkább, a legjobb tudása szerint kibontakoztassa.


Felhasznált irodalom

Csuvár Fruzsina (2012): Digitális kompetencia, digitális műveltség, digitális állampolgárság – a témahét lezárása. ELTE, Budapest. URL: http://fruzsinf.wordpress.com/2012/03/14/digitalis-kompetencia-digitalis-muveltseg-digitalis-allampolgarsag-a-temahet-lezarasa/ Utolsó letöltés: 2013. november 11.
ISTE (2000): ISTE National Educational Technology Standards (NETS) and performance indicators for teachers (ISTE 2000, Minőségbiztosítási szabvány a tanárok részére). ISTE, Eugene (Egyesült Államok, Oregon). URL: http://www.iste.org/standards/standards-for-teachers Utolsó letöltés: 2013. november 11.
ISTE (2008): ISTE National Educational Technology Standards (NETS) T-Standards (ISTE Standard 2008, Minőségbiztosítási szabvány a tanárok részére). ISTE, Eugene (Egyesült Államok, Oregon). URL: http://www.iste.org/standards/standards-for-teachers Utolsó letöltés: 2013. november 11.
ISTE (2009): ISTE National Educational Technology Standards (NETS) Essential Conditions (ISTE Alapvető Kondíciók 2009, Minőségbiztosítási szabvány a tanárok részére). ISTE, Eugene (Egyesült Államok, Oregon). URL: http://www.iste.org/standards/standards-for-teachers Utolsó letöltés: 2013. november 11.

Dropbox

Az itt látható prezentációban egy olyan programot mutatok be, mellyel könnyebbé válik minden tanító és tanár élete. Legfontosabb fájlaikat bárhol, bármikor elérhetik rendszerezve a Dropbox segítségével.

Cyberbullying

Online előadásomban a cyberbullyingről fogtok hallani. Magáról a jelenségről, illetve arról, mit tehetünk ez ellen.